A Fehérbarátok köszöntenek! 

 

Rég elhagyott égi útra leltek

Pilis erdejében

fehér csuhás lelkek

MENÜ

ÖRÖK KIRÁLYNAK LEÁNYA

 

Örök Királynak leánya, Szent Margit

Mutasd meg magad nékünk,

Had lehessen most e csodában részünk!

 

Turul nemzettség kiáramló folyamából vétetett léted,

Éledjen újra megszentelt táltosi, szűzi véred,

Gyönyörűséges, Istennek áldozatként ajánlott lényed!

 

Káosz lett úrrá a világon s népünket véle együtt félted,

Hazánk oltalmát imáidban minduntalan kérted,

Hát állhasson melléd az elhívatott magyar lélek!

 

Hozzál világosságot a sötétlő éjben,

A Remény Fénysugarát vetítsd le ránk a megnyíló égen,

Szeretet vallásod végtelen hűségében!

 

Védelmünket születéseddel örökre vállaltad,

Jövendölj szép jövőt s teljesedjen be általad!

 

 

MARGIT IMÁJA

 

A szűk kis ablakrésen betör egy Fénysugár,

S vetül a földre, hol az oltár előtt imádkozik a királyleány.

Könnyek csorognak arcán, csillagszeméből,

Kihunyni látja a Fényt az emberek szívéből.

 

Teste térdel csak ott, lelke magasan ível, messzire száll,

Madártávlatból látszik csak alatta az idő és a táj.

Századokat fog át, előre, s hátra is talán:

Mikor tűnik fel végre a Haza egén a Szivárvány?

Látja a csatákat, hosszú, véres küzdelmeket,

Hogy feledheti így el az ember az Isteni Eredetet!?

Látja az ármányt, mit e nép rengetegszer átél,

Alig van, ki nemesen áldoz a Hazáért!

Látja a szétdarabolt, becsapott országot, s embersorsokat,

S köztük az Isteni Szeretet sorra mind elakad.

Vak gyűlöletet lát, vicsorgó ellenfeleket,

Viseli az ország s a nép a nehéz keresztet.

 

„Uram Isten segíts! Mentsd meg ezt a Hazát!

Szívünk minden csepp vére Hozzád kiált!

Nézd az igazakat, kik Éretted kiállnak,

Hogy hűséget valljanak Istennek, országnak.

Fogadj el váltságul engem, Jó Uram, ha lehet,

Felajánlom Néked tetteim, s egész életemet.

Imádkozom azért, ki szenved, s léte tehetetlen,

Kérek az helyett is, kinek szíve lett kegyetlen!

Imádkozom azért, ki nem tud kérni Téged,

Mert szívében a gyűlölet hitetlenséget keltett!

Fordítsd el haragod Jó Uram a szeretetlenektől,

Kapjanak egy újabb esélyt Szereteted Kegyelméből!

Nézd az országot, mi darabokban hever,

Tölts fel minden szívet igaz szerelemmel!

Áldd meg az anyákat, kik gyermeket nevelnek fel,

S az apákat, kik létért küzdenek bölcs szeretettel.

Add, hogy megforduljon minden, ami kín,

Rend, s Béke legyen, Áldásod legyen a gyógyír.

Vezesd Te nemzetünk, halljad meg az imát,

Ne hagyd hiába könnyezni népünk Boldogasszonyát!”

 

Erősödik a Fény a résnyi ablakon át,

Fénysugár hoz egy vidáman éneklő pacsirtát.

Isten küldötte, Hajnal Hírnöke,

Eljött, hogy énekével a Teremtőt dicsérje.

Éled a királylány, száradnak könnyei,

Szíve szerelemmel és élettel van teli.

„Hála Néked Uram, hogy szavam meghallottad.

Vezesd hát népünket, s add Áldásodat!”

Úgy legyen!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet