A Fehérbarátok köszöntenek! 

 

Rég elhagyott égi útra leltek

Pilis erdejében

fehér csuhás lelkek

MENÜ

MÚLT-JELEN-JÖVŐ

 avagy a jövőteremtés alapfeltételei

 

 

 

Az embert alapvetően két dolog határozza (mutatja) meg - a cselekedetei, illetve az az alap, amire a cselekedeteit felépíti, amin azokat megéli, megvalósítja. Nem az a kérdés, hogy ki volt, mit tett vagy nem tett a múltban valaki, hanem csak az az irányadó, hogy most milyen alapon, milyen kiindulóponton áll, és mit gondol, mond, tesz. A jövő csak a jelenben építhető, jelenlegi cselekedeteinkkel határozzuk meg, hogy miként alakul, de ha nincs alapunk, kiindulópontunk, vagyis nem ismerjük a múltunkat, lényegi önvalónkat, akkor nincs mire építkezni, nincs miből jövőt létrehozni. Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk.

 

A közismert (és a természetben, természetesen létezők, növények, egyebek matematikai, mesterséges leképzést jelentő) fibonacci-számsor minden soron következő tagját, az előtte lévő két szám összege adja (0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89…). A képlet nagyon egyszerű, sima számolással is leellenőrizhetően mutatja, hogy ha akárcsak az egyik szükséges elem hiányzik, már nincs eredmény, nem kapható meg a következő szám. Ha nincs jelen (utolsó szám), vagy nincs múlt (az utolsó előtti szám), nincs jövő. Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk.

 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világban nekünk, magyaroknak van a legtöbb népmesénk. A népmesék sűrítetten, de mégis nagyon egyszerűen, érthetően adják vissza a világ működését, modellezik a valóságot. Nemcsak a keretet jelölik meg, ahol a cselekmény zajlik, hanem azt is megmutatják, hogy bizonyos cselekedetek hová vezetnek, milyen eredményt hoznak. Megmutatják, hogyan kell élni világunkban, milyen alapon, és mit kell tenni, hogy az igazság és a szeretet nevében tudjunk érvényesülni. Adva van tehát az alap, a kiindulópont. Ehhez már csak a jelen által megkövetelt formát, a jelen megélését kell tudni hozzátenni. Jelen világunk nagyon erősen épít a technikai civilizációra. A technikai fejlődés lényege a találmányok, illetve azok megvalósítása, azok valóságba való átültetése. Ha megnézzük az elmúlt majd másfél évszázadot, akkor azt kell látni, hogy a gyufától, a golyóstollon és a telefonközponton át, az autóig és a helikopterig (no meg a bombáig is) nincs olyan pont, ahol a feltaláló, a megvalósító, vagy legalábbis a csapat egyik meghatározó tagja ne magyar lett volna. Jegyezzük meg nyugodtan, hogy hiába van egyes „primitív” törzseknek majd ugyanannyi népmeséje, mint nekünk, ha nem tudnak a mai technikai civilizációval mit kezdeni. És hiába van egyes mai „nagyhatalmaknak” kiváló technikai bázisuk, hiába vannak kiváló tudományos koponyáik, ha nincs népmeséjük, múlttudatuk, lényegi kiindulópontjuk. Mert ha nincs jelen, vagy nincs múlt, nem lesz jövő sem. Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk.

 

Ha az ember hármas tagolódását (szellem-lélek-test) nézzük, akkor a szellem az alap. Erre építünk, ez alapján tudjuk megismerni, és megérteni az isteni lényeget, az isteni igazságot. Ez alapján tudjuk megélni az erre a világra hozott képességünket, elvégezni feladatunkat. A keretet a test, a fizikai lét adja. A kettőt, vagyis a szellemet és a testet a lélek köti össze, a lélek, amely önmagunk, a cselekedeteink. A lélek középen, a szívünkben lakik. A szív energiaközpont helye földi viszonylatban hazánkban van. A test, Földanya akkor tud kiteljesedni a szellem felé, ha a jelene, a közepe, a szíve megfelelően működik, mi megfelelően működtetjük. Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk.

 

Nem véletlenül születtünk magyarnak. Ha a magyarnak született ember világban elfoglalt helyét szemléljük, a hármas tagolásnál az egyén-magyar-ember sort kapjuk. Magyar egyénként csak akkor tudjuk megélni emberségünket, csak akkor tudunk igazán az emberiséghez is tartozni, ha azt tényleg magyarként, magyar lélekként tesszük meg. Ha kivesszük ezt a közbülső részt, a magyarnak született egyén már nem tud emberként létezni, bárhonnan, mindenhonnan elsöpri a legkisebb fuvallat is. Hiába van test, lélek nélkül nem tud élni. Magyarként viszont egyén és ember is lehet. (Itt kell zárójelben megjegyeznünk, hogy más nemzet fiai, leányai pedig csak akkor tudják igazán emberként is megállni helyüket a világban, ha annak a nemzetnek a részeként teszik azt. Tehát náluk a sor: egyén-adott nemzet-ember.) Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk.

 

Bárhonnan közelítjük is meg, ugyanoda lyukadunk ki. Csakis együtt, csakis integritásban.  Múlt-jelen-jövő. Lényegi önvalónk-cselekedeteink-eljövendőnk. Merjük hát megélni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet